Köszönet és további kérés!

Először is szeretnénk megköszönni az eddig érkezett támogatást és eszközöket, amivel a csapatunk működését támogatták. A Walper István Alapítvány is folyamatosan támogat minket, de a fentiek ellenére eszközparkunk még mindig hiányos ahhoz, hogy a  csapatunk nyári táboraiban és egyéb alkalmakkor használatba kerülő tárgyaink elegendők legyenek.

Az elmúlt években folyamatosan bővítettük a sátorparkunkat, a szerszámparkunkat, konyhafelszerelésünket, ám ezek a tárgyak könnyen és gyorsan tönkremennek a folyamatos, intenzív használat miatt, bármennyire is igyekszünk rájuk vigyázni. Ezért  továbbra is szeretnénk szíves segítségüket kérni, hogy amennyiben van használaton kívüli, felesleges szerszáma, konyhaeszköze (a listáról), és tudna minket azzal támogatni, kérem jelezze a csapat felé.

  • 2 db ásó
  • 2 db sarló
  • 1db kasza
  •  3 db fűrész
  • 2 db fejsze
  • 2 db balta
  • 1 db nagy szerszámos láda
  • ponyva
  • 1 db nagy főző üst
  • összesen 100 liternyi vizeskanna (20 és 10 literes)
  • nagy műanyag keverő edények

Segítségükben bízva!
A csapat vezetősége

Személyi Jövedelemadó 1% Támogatás

Újra eljött a személyi jövedelemadó bevallásának időszaka, amely egyben lehetővé teszi, hogy rendelkezhessen adójának 1+1%-áról. Köszönjük a 2013-ban tett felajánlásaikat, amelyekből Alapítványunk 156 ezer forint támogatáshoz jutott. Kérjük, hogy idei bevallásakor is támogassa Alapítványunkat, amely az így nyert pénzekkel többek közt a Szent Anna Cserkészcsapat és a Kraxner Önkéntes Segítők Csoportja tevékenységét is segíti.

Támogassa 1% adójáról való rendelkezéssel alapítványunkat a

WALPER ISTVÁN ALAPÍTVÁNY-t.
Adószámunk, amit az adóbevallásnál meg kell adni:
18680274-1-13

Követlen támogatási szándék esetére bankszámla számunk:
Raiffeisen Bank 12010628 – 01145908 – 00100007

Köszönettel: az Alapítvány Kuratóriuma

Denevérek a barlangban

DSCF9093
Az út előtt…


Egy Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 5.2.2) támogatásával a Denevér őrs a Pál-völgyi barlangrendszer extrém járataiba juthatott le, ahol megküzdhettek a szűk járatokkal, és a nehéz és csúszós utakkal.
Nem csak az egyéni ügyességünkre szorultunk rá, hanem a többiek segítségére, és persze a vezetőnk praktikus ötleteire is. Az összes  porcikánkat megmozgató kaland során, sokszor csak hason vagy háton kúszva jutottunk előre a járatokban, hogy így csodálhassunk meg órási „termeket” és formákat a föld mélyén. Úgy, mint a színház terem, a nagy terem, a többméteres kőelefánt, a szülő-csatorna vagy a bárpult. A 3 órás út alatt nem csak a látványban bővelkedhettünk, hanem rengeteg történetet és geológiai információt raktározhattunk el a memóriánkba, amely a barlangrendszer felfedezésével, kutatásával és kialakulásával kapcsolatos.
Köszönjük TÁMOP!

DSCF9095
Az út után…

Számháború – 2014. március 14.

I. cserkészkerületi számháború

Az I. cserkészkerületi számháború az 1848-49-es forradalomnak, és szabadságharcnak állít emléket, a maga sajátos módján. Mindig önfeledt játék jellemzi, a március 15. napja körül megrendezett számháborút, de nagyon fontos hogy e mellett ne feledkezzünk meg azokról, akik életüket áldozták azért, hogy a Habsburg uralom alatt autonómiát szerezzenek Magyarországnak. Ezért 32. Dévai Bíró Mátyás Cserkészcsapat szeretné kérni, hogy aki csak tud, és ideje engedi, ne csak a számháborúra jöjjön, hanem egy rövid megemlékezésre is, melyet a várban tartunk, Táncsics Mihály börtönénél.

Játékszabály ITT!

marcius 15.

A környék hegyein túl…

A Denevér őrs négy fővel állt a rajthoz, hogy teljesítse a 24 km-es távot a Pomázi 937. sz Szent Tarzíciusz Cserkészcsapat által szervezett teljesítmény túrán…
A kezdeti nagy erőbedobás ellenére a péntek esti eső által létrejött mocsár-tenger csak megnehezítette a dolgunkat, de a természeti erőkkel megvívott sikeres küzdelem után, az összes akadályt megoldva törtünk a mezőny élbolyába. 2014-03-08_12-05-10_282Villámgyors tempóban haladtunk felfelé a Kő-hegyre, majd a Lajos-forráshoz. Egy kis pihenő után indultunk is tovább, és a célunk egyre csak a szemünk előtt lebegett, elérni épségben a Lom-hegyi nyerget, vagyis a Tölgyikreket. Mocsáron keresztül, derékig a sárban, vízben, haladtunk előre és futottuk a versenyt a szintidő megállíthatatlan visszafelé pergő másodperceivel. Törhetetlen lendületünk, és az örökös fiatalságunknak köszönhetően még az arcunkon is sár folyt. (Köszönjük Máté!) Haladván a végcél felé, sajgó lábaink már csak lomha puffanással érték a földet, mindegyik lépésnél, de mi nem adtuk fel. Mohón vetettük rá magunkat a csikóváraljai pontozó állomáson a szörpös poharakra,  majd megállás nélkül tapodtuk tovább a kijelölt útvonal talaját – még 300 méterig, míg dél nem lett, vagyis ebéd! Evés után pedig pillanatok alatt Pomázra értünk, hogy büszkén mondhassuk, 5 óra 48 perc alatt teljesítettük a „maratoni” távot.
Gratulálok a denevéreknek, és remélem, hogy a Búbos banka őrs és a kiscserkészek is ilyen izgalmakon mentek keresztül a 12 km-es táv teljesítése alatt.2014-03-08_13-30-39_654