A Magyar Posta feláras alkalmi bélyegkisívet bocsát ki a Magyar Cserkészszövetség alapításának centenáriuma tiszteletére.
A kisív bélyegképein a cserkészethez kapcsolódó grafikai kompozíció jelenik meg, nevezetesen a világdzsembori, a vezetőképzés, a cserkészjel és a -jelvény. A bélyegkisív Márton Lajos munkáinak felhasználásával Szalma Edit grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült, ötvenezer példányban.
1907. augusztus 1-jén a dél-angliai Brownsea Island-en volt az első cserkésztábor. A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított mozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. 1912. december 28-án megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Magyarország alapító tagja volt az International Scout Bureaunak (ma WOSM), valamint a WAGGGS-nak, amely 1928-ban Parádon jött létre. A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10.000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat. 1933-ban Magyarországon, a gödöllői Királyi Parkban rendezték a 4. Cserkész Világdzsemborit, ahol 46 ország 26.000 cserkésze vett részt. 1948–1989 között a kormányzat azonban hazánkban betiltotta a szervezetet, így a magyar cserkészet csak illegalitásban és az emigrációban élt tovább. A rendszerváltás után szerveződött újjá: a Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.