Az alcsútdobozi táborunkban, 2014. július 11-én reggel, a zászlószertartás után hangzott el ez a krónika, majd a nagy sürgés forgás következtében – sokak szerint örökre – elveszett. Már rég minden ki lett mosva, a táskák hónapok óta a szekrény aljában pihentek, mikor váratlanul az egyik cserkészünk (Dorka) egy kis papírt vett észre. Óvatosan széthajtogatta, majd biztonságos helyre helyezte, hogy egyszer, ez még olvasható legyen a honlapon:

2014. július 10.
/Kék a kökény dallamára/

Csütörtökön korán kellett kelni,
Fanni hívott reggeli tornázni,
Meghallgattuk Gellért szép ódáját,
Felhúztuk a körzet új zászlóját.

Három busszal mentünk Velencére,
Fürdőruha, törülköző kellett:
Kiscserkészek csatlakoztak hozzánk,
Lemostuk a tábor össze porát.

Kiscserkészek sátrait felvertük,
Vacsorára GRÍZES TÉSZTÁT ettünk.
Alakiztunk alakuló-téren,
Aztán mentünk aludni is szépen.
(szerző ismeretlen)