A Magyar Posta feláras alkalmi bélyegkisívet bocsát ki a Magyar Cserkészszövetség alapításának centenáriuma tiszteletére.

A kisív bélyegképein a cserkészethez kapcsolódó grafikai kompozíció jelenik meg, nevezetesen a világdzsembori, a vezetőképzés, a cserkészjel és a -jelvény. A bélyegkisív Márton Lajos munkáinak felhasználásával Szalma Edit grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült, ötvenezer példányban.

1907. augusztus 1-jén a dél-angliai Brownsea Island-en volt az első cserkésztábor. A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított mozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. 1912. december 28-án megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Magyarország alapító tagja volt az International Scout Bureaunak (ma WOSM), valamint a WAGGGS-nak, amely 1928-ban Parádon jött létre. A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10.000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat. 1933-ban Magyarországon, a gödöllői Királyi Parkban rendezték a 4. Cserkész Világdzsemborit, ahol 46 ország 26.000 cserkésze vett részt. 1948–1989 között a kormányzat azonban hazánkban betiltotta a szervezetet, így a magyar cserkészet csak illegalitásban és az emigrációban élt tovább. A rendszerváltás után szerveződött újjá: a Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.

 

Szombatra kelt fel gyanútlanul a nyári nap sugara,  és mire a Szent István Bazilika tornyánál is magasabbra emelkedett, megpillantotta a Vérmezőn lombosodó fák alatt váró, több mint 400 cserkész  mosolytól duzzadó arcát. Ugyanis április 28-án volt az első-cserkészkerület napja. Telis-tele programokkal a vonatvezetéstől a kézművességig.
De hogyan telt el ez a nap?
A regisztráció után következett a zászlófelvonás, ahol a Magyar Posta megmutatta a cserkészekről kiadott új bélyegét.  Közös hadijáték követte  ezt, majd elindultunk az Orczy kalandparkba. Mindenki a saját nehézségi fokának való pályán mehetett végig. (Itt szögezném le, hogy több szemtanú állítása szerint a Peti és a Máté bebizonyította, hogy a csímpánz nem is messzi rokona az embernek.) A nehézségek és a kihívás után a Parlamentbe mentünk megnézni a Szent Koronát, és az Országház rejtett zugait, majd délután a célpontunk újra a Vérmező volt, ahol Kalandjátékok, csocsó, sörösláda toronyépítés, népdal tanulás, röplabda,  kézműves, floorball és lasertag várta az érdeklődőket. A jó időnek, és a izgalmaknak köszönhetően mindenki jó élménnyel, kipirulva térhetett haza.

JÖTTÜNK: Véget ért a 2012 pilisi cserkésztalálkozó is. Az időjárás a megszokotthoz képest nem sokat változott. Csak a vastag felhőrétegnek köszönhetően sikerült kényelmesebben aludni a sátorban, ezért senkit sem tudtunk fagyosszentnek titulálni. A játékok, és a rengeteg számháború azért feledtette a mókás időt.
FŐZTÜNK: A főzőversenyre minden energiánkat összeszedve készültünk, melynek eredményeként készült el a KŐrte-KŐ-leves (megjegyezném, hogy a körtében kő-sejtek vannak, de erről a Gergő tud többet mesélni), és a finom bacon szalonnás, tejszínes tésztánk. Nem volt olyan ember aki ne lakott volna jól.
Vivát a szakácsnak, és a kiskuktáinak!
NEM NYERTÜNK: Az esti tábortűz kellően jó hangulatot teremtett minden korosztálynak, de a fáradtság győzött feledtünk, és igen hamar mindenki megtalálta a hálózsákját, és a pokrócait. A másnapi eredményhírdetésen sajnos kiderült, hogy idén sem nyertük meg a zsűri ízlelőbimbóit. De nem baj, majd jövőre.
Ugyanis,  jövőre mi szervezzük a találkozót. Hajrá Csobánka!

Származási hely: PCST_2012

Kedves Pilisi Cserkészek!

Remélem még senki sem felejtette el, hogy àprilis 13-15. lesz a PCST. A helyszin 5 év utàn újra a Garancsi-tó és vidéke, vagy inkàbb Jeruzsàlem? Ugyanis a Szentföldet meg kell védeni…
A győztes katonàknak pedig nem sok tartalékuk marad a harcok végére, úgyhogy beérik egy kőlevessel, amelyikben – Amerika nem lévén fölfedezve – nem talàltatik sem krumpli, sem paradicsom sem paprika.

Indulás: 17.00 cserkészháztól
Tábordíj: 3000Ft
Felszerelés: az elmúlt évekhez hasonlóan. Eső és hideg várható.
Élelmezés: Szombat vacsiig mindenki az otthoniból lakmározik.
Ivóvíz: víz nyerési lehetőség csak a faluban lesz.

JM!

A teljesítménytúra Erzsi szemszögéből:
A rajthoz tömegközlekedéssel jutottunk el, ahol egy hosszas regisztrációs sor után rögtön nekivághattunk a távnak (12km) kb. 20 cserkésszel. Meg kell jegyezni, hogy a csapatunkból kettő kalandvágyó és lelkes nagy cserkész a 24 km-es utat tűzte ki célul. Gratulálunk Matyinak és Dominak, hogy végigcsinálták. Rövid gyaloglás után a kicsik a kicsit nagyobbak nyakába másztak. Ebédünket a Kevély tetején fogyasztottuk el, igen jólesően, mert már méterekről lehetett hallani a gyomrunk korgását.  A Zita futva érte el a pecsételő helyet, mert nem kapkodtuk a lépéseinket felfele. A megérkezésünk Pomázra rendezett formában őrsökben történt a Zita és a Peti vezetésével.  Zsíros kenyér (hagymával) és limonádé várt minket a célban. Hazafelé busszal és autókkal mentünk. Másnap mozdulni sem bírtam…