Október 23.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Hupikék Kalandtúra!

Magas Kevély mögött
hol a patak hupikék
ott laknak ők a törpikék
Hatalmas fák között
gombaházakban lakunk
és mindig vidámak vagyunk.

De a törpök élete nem
csak játék és mese
hallottál már a gonoszról
a csúf, kopasz Hókuszpókról?
Szegény Hókuszpók
mindig mellé fog
aztán persze mérgesen morog.

Törprengő, Törpapa,
Vadóc, Tréfi, Hamilla,
Törpönkívüli és Okoska.

Mi vagyunk az icikék
Mi vagyunk a picikék,
Csobánkai törpikék!

Kedves Törp Testvéreim!
Szerettel várlak benneteket az éves nagy törpgyűlésre. Ideje: október 21-23. Helyszín: Aprajafalva. Megjelenés a törpdivat szerint. Vigyázzatok az utazás közben nehogy Hókuszpók, vagy Bibircsók megfigyelje jöttötöket és veszélybe sodorja a titkos találkozónkat.
Kiemelt vendégünk: Tavaszanyó
A Törp legyen veletek!
Törppapa

ŐSZIPORTYA

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Eljött hát az ősziportya,
Jelentkezzél RENDESEN!

Cél: Máriabesnyő, Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház
Időpont: 2011. október 21-23
Utazás: autókkal és szülőkkel megoldva
Költségek: 3500Ft/cserkész
Program:

  • Péntek:  18.00 érkezés a cserkészházhoz
                    csapat est/vascora/esti program
  • Szombat: 8.00 indulás szülőkkel Máriabesnyőre
                     Gödöllő/Máriabesnyő/túra
  • Vasárnap: mise/pakolás
                     13.00 hazaérkezés

Élelmezés: Péntek este és szombat reggel közös étkezés lesz, szombat este a szállásadó főz ránk. Tehát mindenkinek csak szombat ebédre, uzsonnára, vasárnap reggelire hideg élelmet kell hoznia.
Felszerelés: Minden ami belefér egy három napos portya felszerelésébe. Így kérlek hagyd otthon az mp3 lejátszódat, I-phonet, és egyéb hangot kibocsájtó – zajkeltő eszközödet.

JM!

 

Róver évnyitó

A róver korosztály is elkezdte az évet egy remek Aivity Action játékkal, fiúk a lányok ellen! Persze  minden kártyán megtaláltuk a cserkészes feladatokat amely elengedhetetlen része egy ilyen foglalkozásnak.
És ki nyerte a játékot?

A fiúk óriási fölénnyel kezdték és csak úgy szerezték az öt pontokat, de  a vacsorának köszönhetően az összes vér a gyomrukba szállt, így nem csak az előnyük tűnt el, hanem a lányok óriási léptekkel meg is előzték őket. Ami eszük volt, az mind a “sörhasukban” kötött ki. Természetesen így nem kérdéses a válasz:
A lányok!

Október 6…

…A dátum, ami kevés magyarázatra szorul. A százhatvankettő évvel ezelőtt történt esemény pedig nemsokára szomorú emlékezésre ad okot.

Miután Világosnál letették a fegyvert, befejeződött az 1848-49-es szabadságharc. A császári haditörvényszék ítélete alapján pedig Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukás után kerültek az osztrákok fogságába. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Százhatvankettő esztendővel ezelőtt, még a nap sem kelt fel, amikor I. Ferenc József osztrák császár akaratából az aradi vár egyik sáncában “por és golyó által” kivégezték Kiss Ernő honvédtábornokot, Dessewffy Arisztid honvédtábornokot, Schweidel József honvédtábornokot és Lázár Vilmos honvéd ezredest.

Ezután csak kevés idő telt el, és esküjük megtartása miatt bitón oltották ki Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok életét.